Reagálás a városháza közleményére

Reagálás a városháza közleményére
 
A váci Városháza közleményben reagált a munka törvénykönyve módosításával kapcsolatos előterjesztésemre. Mivel a reagálás személyemet több pontban is erősen negatív színben tünteti fel, ezért szeretnék válaszolni az ott elhangzottakra.
Az előterjesztésem előtt természetesen most is tájékozódtam és határozottan visszautasítom azon állítást mely azt sugalmazza, hogy nem kellően ismerem a képviselő-testületi ülés szabályait, valamint nem vagyok tisztában az ott tárgyalható ügyekkel.
A személyemet ért támadás többek között Szeged, Salgótarján és Szombathely városainak tisztelt képviselő-testületeit és az ő törvényes működésükért felelős személyeket is támadja, mivel ezen városok döntéshozói, a munkavállalók érdekeit szem előtt tartva, elfogadták a rabszolgatörvény tiltását a városaikban működő önkormányzati cégeknél.
Az eddigi munkám során soha nem az öncélú szereplés, a nyilvánosság elé kerülés vágya vezérelt. Az előterjesztésem a váci polgártársaim érdekeit volt hivatott megvédeni. Napirend utáni hozzászólásom csak tényeket, adatokat tartalmazott.. Az ott elhangzottakat jogában áll megismerni mindenkinek, még azoknak is akik nem vették eddig a fáradtságot, hogy a törvénymódosítást és a tényeket, valós adatokat megismerjék, vagy csak elhallgatták azokat.
A rendkívüli képviselő ülés kapcsán pedig az SZMSZ egy pontját szeretném idézni, amelyet mindenkinek ismernie kell: "Az ülésvezető az ülés teljes ideje alatt köteles ellenőrizni a határozatképességet. Ha a képviselő-testület határozatképtelenné válik, kísérletet tesz a határozatképesség helyreállítására"
Az alábbiakban teljes terjedelmében közölni fogom azt a jogi állásfoglalást amely véleményem szerint cáfolja azon állítást mely szerint a "rabszolgatörvénynek" nevezett jogszabály módosítás önkormányzati szinten nem tárgyalható:
 
- a Ptk. harmadik könyve foglalkozik a jogi személyek közös szabályaival. A Polgári Törvénykönyv egy diszpozitív (eltérést engedő) jogszabály. A diszpozitivitás, mint főszabály itt azt jelenti, hogy az új Ptk. Harmadik Könyvének szabályai csupán „mintaként” szolgálnak, és a felek (tulajdonosok) e szabályoktól a létesítő okiratban eltérhetnek. A Ptk. továbbá megfogalmazta azon eseteket is, hogy mikor nem lehet eltérni a Ptk-ban foglaltaktól, ezek a következők:
 
a) az eltérést e törvény tiltja, vagy
b) az eltérés a jogi személy hitelezőinek, munkavállalóinak vagy a tagok kisebbségének jogait nyilvánvalóan sérti, vagy
c) a jogi személyek törvényes működése feletti felügyelet érvényesülését akadályozza.
 
A fentieket együtt értékelve kell alkalmazni a Polgári Törvénykönyvben foglaltakat.
 
A Ptk. 3:93.§-a kimondja, hogy a gazdasági társaságok közös szabályait kell alkalmazni, ha e törvény az egyes gazdasági társasági formákkal kapcsolatban eltérően nem rendelkezik. A jogi személy (egyesület, gazdasági társaságok, szövetkezet, egyesülés, alapítvány), irányításával kapcsolatos olyan döntések meghozatalára, amelyek nem tartoznak a tagok vagy az alapítók hatáskörébe, egy vagy több vezető tisztségviselő vagy a vezető tisztségviselőkből álló testület jogosult. A vezető tisztségviselő ügyvezetési tevékenységét a jogi személy érdekének megfelelően, személyesen köteles ellátni.
 
A vezető tisztségviselő a társaság ügyvezetését a gazdasági társaság érdekeinek elsődlegessége alapján önállóan látja el. E minőségében a jogszabályoknak, a létesítő okiratnak és a társaság legfőbb szerve határozatainak van alávetve. A vezető tisztségviselőt a társaság tagja nem utasíthatja, és hatáskörét a legfőbb szerv nem vonhatja el. Egyszemélyes gazdasági társaságnál az egyedüli tag az ügyvezetésnek utasítást adhat, amelyet a vezető tisztségviselő köteles végrehajtani.
 
Összefoglalva: Az előterjesztés 1. számú határozati javaslata nem törvénysértő, a fent leírtak alapján teljes mértékben megfelel a jelenlegi törvényi háttérnek, mivel egy egyszemélyes gazdasági társaságról van szó, és a határozatával a képviselő-testület nem egyedi munkáltatói intézkedéseket ad, hanem, mint tulajdonos utasítást fogalmaz meg a tulajdonában lévő gazdasági társaság működésére vonatkozóan! Amennyiben a képviselő - testület mint tulajdonos elfogadja a határozati javaslatot az ügyvezető a gazdasági társaság alapító okiratának 18. pontjában foglaltakat a határozat tartalma szerint lesz köteles ellátni!
 
Kászonyi Károly,
önkormányzati képviselő