Kászonyi Károly: Ahogyan én látom

Főtér rendje

Vác városának régóta visszatérő problémája a főtér rendje. Elsősorban a péntek és szombat esti történések borzolják a kedélyeket. Hangoskodnak a fiatalok, italoznak, szemetelnek, mondják sokan. Szórakozunk, beszélgetünk, mivel nem nagyon van hová mennünk, mondják az érintettek.

Születnek ötletek, elképzelések a helyzet megoldására, de nem igazán jutnak el a megvalósítás fázisába. Több rendőrt a térre, vásároljunk rendőr órákat, mondják a baloldal prominens képviselői. Keményebb felügyeletet, büntetéseket, így szól a megoldási javaslat. Vác Város Képviselő-testülete is ebbe az irányba mozdult el szeptemberi ülésén. A határozati javaslat szerint négy fővel bővítésre kerül a közterület felügyelet a kormánypárti képviselő javaslata nyomán. 19 millió forint az ára a döntésnek.

Mindeközben a bűnbaknak kikiáltott fiataloknak még mindig nincs hova menniük, nincsenek programok, nincsenek „jó helyek”. A tér környékén lakó polgártársaim viszont nem tudnak pihenni esténként. Senkinek nem jó ez a helyzet.

Ezekre a problémákra keresem a megoldást, Tótváradi-Nagy Bence segítségével, aki Művelődési- Oktatási és Ifjúsági- Sport bizottság külsős tagja.

Kidolgozás alatt álló elképzelésünket a közeljövőben ismertetni fogjuk, remélve, hogy minden érintet fél támogatni fogja azt. Egyeztetéseket kezdeményezünk az egyházak, társadalmi szervezetek képviselőivel valamint a fiatalokkal is, hiszen az érintettek megkérdezése nélkül nem születhet jó megoldás.

Kosdi út- Telep utca-Deákvári Fasor körforgalom valamint Damjanich téri lámpa

Két nagyon régi problémáról szeretnék beszélni újra. Nagyon sokan, nagyon sokat beszéltek már mindkét baleset veszélyes csomópont átépítéséről.

Először a körforgalomról. A legutóbbi fejlemények szerint Tasó László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár meglátogatta városunkat, meghallgatta panaszainkat és megoldást ígért. A látogatás után a város illetékesei egyeztetést folytattak a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ képviselőivel. Idézem a megbeszélés eredményét:

„A Magyar Állam 50 millió forinttal tudja a projektet támogatni, a további költségeket az Önkormányzatnak kell vállalnia.” Ennek az összegnek minimum a duplája szükséges a csomópont átépítéséhez.

Elég is lesz a pénz egy fél körforgalomra. Tehát úgy is fogalmazhatnék, hogy elmentünk mi a Tasóhoz fél pénzen, lesz is nekünk körforgalmunk félkörben, félkészen.

Kérésemre a város küldöttsége az általunk oly sokszor szorgalmazott Damjanich téri jelzőlámpa ügyében is támogatást kért. Kommentár helyett a választ idézem:”a Damjanich téri problémát a közútkezelővel együtt megvizsgálják, azonban a csomópont átépítésére szabad forrással nem rendelkeznek”

Likviditási jelentés 

Minden Pénzügyi- Ügyrendi Bizottsági ülésen és képviselő-testületi ülésen tájékoztatót kapunk a város likviditási helyzetéről. A legutóbbi jelentés és az első félévi gazdálkodásról szóló beszámoló nem túl nyugodt képet ad az elkövetkezendő hónapokról.

Legszembetűnőbb elmaradás a felhalmozási bevételek és kiadások mérlegében jelenik meg. Amíg a bevételek összege nem egészen 49 millió forint, a kiadások több mint 221 millió forintra rúgnak. A bevételek fő forrását az ingatlan értékesítések adják, melyek nagy részben nem teljesültek. Ennek ellenére valamint a szakbizottság többszöri figyelmeztetése után is sorban jelennek meg azok az előterjesztések melyek felmentést kérnek a költségvetési rendelet azon passzusa alól mely tiltja a felelőtlen költekezést.

Egyik legnagyobb ilyen tétel a közvilágítási projekt közel 90 milliós önrésze volt. Sokkal súlyosabb problémákkal kell szembe néznie a városnak és mégis központi utasításra Tiborc István számlájára utalta a döntéshozók fideszes része a pénzt.

Súlyos helyzetbe került a Városfejlesztő Kft is, amikor gyakorlatilag fél év alatt elhasználta a rendelkezésére álló éves keretet. A testületi ülésen, minden bizottsági előkészítés nélkül bejelentett ötlet, az ingatlanok bérbeadásából származó bevételek megnövelése, amivel a hiány kompenzálható lenne, erősen megkérdőjelezhető.

Mindeközben létszámot kell emelnünk az bölcsődékben, óvodákban, mert nem jut pénz a bővítésre. De legalább led fény világítja majd meg a túlzsúfolt termek ablakait valamint az oda vezető utakon lévő, egyre sűrűsödő kátyúkat.

Testvérvárosok, ahogyan én gondolom

„Mások nyomorúságát fogom enyhíteni, hogy a magamét felejtsem”

Ez a mondat a felvidéki Jólészen született Cházár András szájából hangzott el. Cházár András nevét viseli ma városunkban az az intézmény, amely nagyon sok fogyatékkal élő és hátrányos helyzetben lévő gyermek oktatásával foglalkozik.

Az első ilyen magyar intézmény alapítása fűződik Jólész szülöttének a nevéhez. A mai napig fájdalmas az a döntés, amelyet évekkel ezelőtt Vác Városának fideszes többsége, a baloldal képviselőivel kiegészítve hozott, mely szerint elutasítja a testvérvárosi kapcsolat létrehozását.

Sokszor elhangzott már kritikaként az is, hogy túl sok már a testvérvárosunk. Ezért kicsit meglepődve tapasztaltam a szeptemberi testületi ülés anyagában egy újabb kapcsolat létrehozásáról szóló előterjesztést.

Turai János, a Váci Zsidó Hitközség elnöke javaslata értelmében az izraeli Petah- Tikva városával kiván Vác városa testvérvárosi kapcsolatra lépni. Városunknak már van egy izraeli testvérvárosa, Givatayim. Ez a kapcsolat azonban egyáltalán nem működik.

Azon képviselői kérdésre, mely szerint nem lenne e célszerű a gyakorlatilag csak papíron létező kapcsolat megszüntetése, Turai úr azt a számomra érthetetlen választ adta, hogy ne tegye ezt a testület, mert az antiszemitizmus bélyegét sütheti rá a sajtó nagy része.

Tisztelettel kérdezem, Turai úr mire alapozza ezen feltevését? Miért illetné a sajtó ilyen alaptalan vádakkal a döntéshozó testületet, egy egyszerű adminisztratív lépés megtétele után?

A végére pedig még egy kérdésem van. Hogyan tudunk ezek után a Jólészen élő magyar testvéreink szemébe nézni?