A közkegyelmi törvényről

Az 1956-os forradalom hatvanadik évfordulóján a Gyurcsány Ferenc által vezényelt, azonosítószám nélküli, valószínűleg külföldi zsoldosokból álló horda lovasrohammal megpróbálta porba dönteni a magyar polgárok szabadságba vetett hitét. Azonban bátraink közül sokan felálltak és példát mutatva mindenkinek nekifeszítették vállukat a túlerőnek.

Sajnos a büntetés nem a szemkilövetőket, kardlapozókat, a parancsot kiadókat érte el, hanem azokat, akik szembeszálltak a terrorral. A bíróság a jogos felháborodás ellen tiltakozókat első fokon évtizednyi börtönbüntetésre ítélte.

A 2006-os események és a napjainkban született gyalázatos ítéletek olyan közfelháborodást idéztek elő, amely megfelelő alkalmat adhat arra, hogy az Országgyűlés közkegyelmi törvényt fogadjon el azok vonatkozásában, akik a hatalom erőszakos gyakorlása, vagy megtartása elleni politikai ellenállásként olyan cselekményeket követtek el, amelyek a törvény szerint joghátránnyal járnak.

A közkegyelem a társadalmi megbékélést szolgálja, és következményei az érintettek erkölcsi és politikai rehabilitációját eredményezik. A közkegyelmi törvény elfogadásával az Országgyűlés kegyelmi gesztust gyakorolhat a társadalmi béke és a megrendült igazságérzet helyreállítása érdekében. Az Országgyűlés a nemzeti megbékélés céljából a közkegyelem eszközével már többször élt az elmúlt 27 évben társadalmi feszültséggel teli időszakban elkövetett cselekményekkel összefüggésben (taxisblokád 1990-ben, ellenzéki képviselők 2011. decemberi tiltakozása).

A Jobbik Magyarországért Mozgalom Váci Szervezete önkormányzati képviselőjén keresztül határozati javaslatot terjeszt váci képviselő-testület elé, melyben kéri a város döntéshozóit, hogy az Alaptörvény helyi önkormányzatokra vonatkozó részének 32. cikk (1) bekezdés j) alpontja alapján támogassák a közkegyelmi törvény megalkotását és álljanak Kerepes városának kezdeményezése mögé!

Kászonyi Károly, önkormányzati képviselő